Lezárás és búcsú

Ma megtörtént a záróértekezletünkkel a 2019/20-s tanév lezárása, s egyben az előkészület a következő tanévre. Egy közös ebéddel köszöntünk el egymástól. Azonban különleges is volt mai napunk, hiszen búcsúztunk, megköszöntünk és elköszöntünk: Bán Istvánné Ella 40 éves munkaviszony után nyugállományba vonult, s ebből a 40 esztendőből (kocsi lányként) a mi tantestületünkben töltött 35 esztendőt. Búcsúzott a jelenlegi tanári kar,a fenntartó, de egy kolléga, hajdani diák kezdeményezésre a volt diákok is bejöttek és elköszöntek. Köszönjük, hogy időt szakítottak rá és valóban emlékezetessé tették ezt a napot!
Egy régi vers jár gondolataimban, az érzéseimet próbálom tovább adni.

Túrmezei Erzsébet: Csodákra emlékezni jó

Határkőnél hittel megállni,
határkőnél visszanézni,
hálás szívvel múltat idézni:
csodákra emlékezni jó!

látni, hogy minden utunkat
hű és hatalmas kéz vezette,
javunkra szolgált tette:
csodákra emlékezni jó!

Látni, hogy át viharon, vészen
hű mesterünk hogyan segített,
éjekre fényt hogyan derített:
csodákra emlékezni jó!

Határköveknél hálát adni,
és hallelujás köszönetben
méregetni, mi mérhetetlen:
csodákra emlékezni jó!

Messzi évekre visszanézni,
és számbavenni ezer áldást,
erőt, kegyelmet, megbocsátást:
csodákra emlékezni jó!

Hellelujás hálaadással
leborulni egy határkőre,
s elindulni hittel előre,
amerre hív az égi szó.



A 2019/20-s tanév utolsó napjai iskolánkban

Csak köszönettel tartozom, tartozunk érte!

Hiszen a tantestületi, évzáró kirándulás most elmaradt. DE mégis! Páran szükségét érezték, megszervezték és részt vettek rajta, megmozgatva a tantestület harmadát és a Velencei-tó körül tekertek! Köszönjük a közösségépítést!
Közben elkezdődött a következő tanévre készülés, többek egész délelőtti munkájával a 8. osztályt már várja tanterme, de a leendő 4. osztály is felköltözött az emeletre, hálásan köszönjük az osztályfőnök szervezését és a segítő felnőtt és diák kezeket!
A technika terem is elköltözött a felújított, szép helyére, s a berendezkedés is elkezdődött, köszönet a sok munkáért!

A holnapi napon a tanévzáró értekezlettel valóban le is zárjuk az évet. Az iskolában folyamatosan zajlanak a munkálatok, a mesterek mellett a takarító és karbantartó kollégák dolgoznak az épületben.

Hivatalos ügyek intézése hétfői napokon 9-11 óra között az iskola titkárságán, illetve szükség szerint telefonos egyeztetéssel lehetséges.

Minden támogatást, segítséget köszönve, igazi pihenést, feltöltekezést adó nyarat kívánva, Pungurné Császár Judit



Évzáró helyett bizonyítványosztás

Az iskolai életnek is megvan a maga rendje, a mérföldkövek, mint évnyitó, évzáró, ballagás, ünnepek és sorolhatnánk. Szükséges a számadás, a dicséretek, elismerések, bár ezt leginkább a szülők és kollégák, no meg összes diákunk érdemelné a 3 hónapos digitális lét után. Ha nem is évzáró istentisztelet a templomban, de 2 osztályonkénti bizonyítványosztás, egymásra figyelés, egymás sikereinek való örülés, találkozás, a lelkipásztori nyári útravaló mégis lezárta tanévünket, ezt a furcsa, sok kihívással teli 2019/20-s tanévet. Csak hálásak lehetünk, hogy mindeddig megsegített bennünket az Úristen!
Mindenkinek feltöltekezést és pihenést adó nyarat kívánunk, jó reménységgel, hogy szeptemberben az iskolában találkozhatunk!



"Most búcsúzunk és elmegyünk..."

 

És megtettük és megtehettük 3 hónap bezártság után, méltón köszönhettünk el 8. osztályos diákjainktól és két hatodik osztályosunktól, akik Tatán, a Refiben tanulnak szeptembertől.
Szép szavak, szívhez szóló igehirdetés, búcsúbeszédek, versek, mosolyok és könnyek, és csodálatos verőfény, családjaitok és tanáraitok körében. Meglepetés ajándékok jelenlegi és korábbi osztályfőnöktől,megajándékozott tanárok.
Köszönjük, hogy együtt ünnepelhettünk! Köszönjük mindazok munkáját, szülőkét, diákokét, kollégákét akik a mai nap méltó körülményeit biztosították!
Isten áldja további életutatokat!



Emlékfa ültetés

 

Ballagásra, azaz a vírusveszélyre ( még ha lecsengőben is) tekintettel a "méltó búcsúzásra" készülve.....

Igaz , hogy egész életünk búcsúzások története, de mégis egy-egy iskolától való búcsúzás, egy -egy életszakasz lezárása meghatározó a diákok, családok életében, hiszen mindig a "lelki köldökzsinórból" szakad le egy darab. Persze nagy dolog egy -egy diploma megszerzése, vagy az érettségié, de egy 8 éves "történet" lezárása is meghatározó, hiszen talán a gyermekkornak intenek búcsút nyolcadikosaink.A bármilyen formában történő búcsúztatásnak évszázados hagyományai vannak, az 1830-as évek környékén a főiskolát végzett diákok búcsúztató ceremóniájaként kezdett el elterjedni a ballagás, tényleges meghonosodása pedig az 1870-es évekre tehető. Ekkor a felvidéki Selmecbányán található Erdészeti és Bányászati Akadémia végzős hallgatói által vált szokássá a Ballag már a vén diák... kezdetű dal éneklése a tanulmányok végeztével.
Innen terjedt el igen gyorsan egész Magyarországon és természetesen rövid időn belül az általános iskolákban is. A XX. század első felére már hagyománnyá nőtte ki magát. Az 1920-as években aztán megjelent egy újabb, máig énekelt nóta, az Elmegyek, elmegyek... kezdetű magyar népdal is a ballagások repertoárjában.

Mindenki készül, sok hagyomány lengi körül az alkalmat.
Vannak hagyományok,amiket öröklünk, vannak,amelyeket mi teremtünk, avagy folytatunk. Ilyen volt iskolánkban a faültetés Tavaly volt az első alkalom, s immár hagyomány lett, hiszen Szabó Erzsébet tanárnő, a 8. osztály osztályfőnöke az óvodával a mai napon ezt folytatta. Jöttek az ovisok, az óvó nénik, hozták a fát, fiaink ásták a gödröt és közösen ültettek.Immár táblácska őrzi emlékét.
Köszönjük szépen, hogy megvalósulhatott!